Az eGPU angol mozaikszó, jelentése external Graphics Processing Unit, vagyis külső grafikus feldolgozó egység.
Sokan találkozhattunk már olyan problémával, hogy hiába van egy közép vagy akár felső kategóriás notebookunk, a videókártya mégis a legtöbb esetben, a többi komponenshez képest gyenge. Így jártam én is. Javítani akartam a helyzeten ezért keresgélni kezdtem. Első gondolatom , hogy a gyári grafikus kártyát cseréljük le. Itt abba a problémába ütköztem, hogy egyrészt vagy nem lehet cserélni, mert teljesen integrált, vagy ugyan cserélhető, de nagyon kevés a kártyák száma amire lehetne cserélni, és még csak nem is nyújtana akkora teljesítménynövelést.
A második gondolatom a GPU tuning lehetősége, de lássuk be a legtöbb esetben nagyobb a rizikó a dologban, minthogy megérje bevállalni. A legtöbb notebookok kiépítése végett szinte lehetetlen a GPU károsodása nélkül megfelelő teljesítmény növelést elérni, hiszen nem rendelkeznek ehhez megfelelő hűtéssel.
Utolsó lehetőségként gondoltam, hogy mi lenne ha egy asztali számítógépbe használt videókártyát összekapcsolnánk a notebookunkal. Ez minden problémát megoldana, ezt szeretném most bemutatni.
Előnyei közé sorolható, hogy radikálisan megnövelheti a grafikus teljesítményt (ez természetesen még mindig függ a felhasznált grafikus kártyától) valamint megszűnne egy a laptopban állandó hőforrás, hiszen levenné a terhet a gépünkben levő GPU-tól, így mivel nem használódik, nem termel hőt sem. Továbbá például elénk tárul a több monitor használatának a lehetősége is.
Csatlakozók
Express Card

mPCIe

NGFF

Thunderbolt

Sávszélességek (Gbps = Gigabits per second)
Express Card
- 1.1: 2,5 Gbps ;
- 2.0: 5 Gbps ;
- 3.0: 10 Gbps
miniPCI-e
- 1.1: 2,5 Gbps ;
- 2.0: 5 Gbps ;
- 3.0: 10 Gbps
NGFF
- 4Gbps – x1 2.0 (2nd-5th gen i-core CPU)
- 8Gbps – x1 3.0 (6th gen i-core CPU vagy újabb)
- 32Gbps -m.2 m key
Thunderbolt
- TB1 – 10 Gbps
- TB2 – 16 Gbps
- TB3 – 32 Gbps
Fontos megemlítenem a Sávszélességi korlátokat is.
A fenti táblázatban lehet látni az egyes egységek által nyújtott maximális sebességet. Személyes javaslatom, hogy csak akkor éri meg igazán a rendszer kiépítése, ha minimum Express card 2.0 –ás vagy mPCI 2.0 ás változatok valamelyikével rendelkezünk, hiszen ez az 5Gbps es sebesség az az általános elvárt sebességhatár, amin megfelelő haszonnal tudjuk működtetni a rendszerünket.
Furcsa lehet látni, hogy a befogadó lapka 1x-es PCI csatlakozóval rendelkezik, holott tudjuk, hogy a ma megjelenő felhasználói VGA-k 99%-a már 16X-es csatolófelülettel rendelkezik. A képen látható adapteren kívül más gyártók is foglalkoznak ilyen termékek előállításával, van akik már eleve 16X es csatlakozót helyeznek fel. Ámbár a felmerülő kérdésre, miszerint Egymásba illeszthető e a két eszköz (X1 vs X16), a válasz igen. A dolognak persze van hátulütője. Sebesség vesztéssel jár, ámbár koránt sem akkorával, hogy ne érje meg a rendszert kiépíteni. A rendszer az 1x es csatoló felület mellett is képes jóval magasabb számítási értékeket produkálni, mint a gyári notebookban lévő VGA. A leggyengébb összeköttetésekkel, egy éppen használt videókártya kb. 50-60%-át fogjuk tudni kihasználni, míg a legoptimálisabbak választása mellett 85-90%-ig is felmehet ez az érték.
GTX 760 egy asztali PC-ben VS eGPU GTX 760 (X1 1.1)
A fentebb látható tesztekben, az alábbi konfigurációval üzemeltek az ellenfelek:
PC-ben:
- Intel Core i5 3450
- 8GB RAM
- 500GB HDD
- Windows 8.1 (64bit)
- Gigabyte GTX 760 ( windforce 3)
eGPU mellett (Dell Latitude E6420):
- Intel Core I7 2820QM
- 4GB RAM
- 500GB SSHD
- Windows 8.1 (64bit)
- iGP HD3000
- dVGA nincs
- eGPU Gigabyte GTX 760 ( windforce 3)
A tesztet egy saját építésű rendszerrel hajtottam végre, melynek házát egy ősrégi számítógépházból és egy rossz mikrohullámú sütő burkolatából építettem össze. Egy visszajelző led került beépítésre az adapter, a tápegység, az extra hűtő, és a VGA mellett. Az eredmény lentebb megtekinthető.








